DK

DÍJNYERTES KÖNYVEK Díjnyertes kötetek, díjnyertes szerzőktől, hogy eligazodhass a könyvek tengerében és biztosan a legjobbakat választhasd.

Mielőtt vége lenne a világnak

2010.12.16. 13:26 | Vasmacsek | Szólj hozzá!

Címkék: nyugat valencia ottlik géza kossuth díj józsef attila díj hajónapló iskola a határon a valencia rejtély

Ottlik Géza: A Valencia-rejtély

Egy kedves tanárom, akinek még volt szerencséje személyesen ismerni Ottlik Gézát, elmesélt egy történetet vele kapcsolatban. Meg kellett kérnie Ottlikot, hogy írjon valamit a Nyugatról, mit jelentett számára a lap, milyen szerepet töltött be az irodalmi életben. Az író meglehetősen ingerülten utasította vissza a felkérést, mondván, honnan kellene neki azt tudnia. Aztán végül némi unszolás után mégis elkészült a szöveg, mely egyes vélekedések szerint a legfrappánsabb, legszebb összefoglaló és visszaemlékezés, amely a folyóirattal kapcsolatban valaha született. Talán valahogy így lehetett Ottlik Géza a szerelemmel is. Ritkán bukkan elő életművében, mintha idegen lenne tőle – de amikor erről ír a maga sajátos módján, elvétve találunk ennél érzékletesebb, a lényeget ennyire megragadó megfogalmazást az érzésről.

 

„Természettudományos krimi” – Ottlik ennek szánta A Valencia-rejtély című hangjátékot, amikor belefogott. Hogy végül mi lett belőle - közben változott a világ, változott a szöveg -, most nem is próbálom megfejteni.

Két régi barát újra találkozik, mindketten idősek már, egyikük külföldről tért haza. Beszélgetnek az őket foglalkoztató tudományos és elméleti kérdésekről. Közben pedig vissza-visszapillantunk a múltba, hogy végre kiderüljön, ki a felelős egy régi laboratóriumi balesetért, melynek következtében egyikük kis híján elvesztette a szeme világát. És ami ennél is fontosabb: mi történt azon a sok évvel korábbi éjszakán, ami miatt Cholnoky elmenekült a szerelem elől, később elmenekült az országból is.

Szerelem volt az egyáltalán? Megállapodnak abban, hogy inkább Dzétának nevezik. Dzéta, az érzés nehezen meghatározható, az egyik alapfeltételét viszont biztosan lehet tudni: kell, hogy a tárgya (az azt kiváltó személy) legyen, létezzen valahol a fizikai világban. És erről nem árt esetenként meggyőződni, empirikus bizonyítékot szerezni róla. Aztán kísérleteznek még egy kicsit, hogy közelebbről meghatározzák Dzétát, és hogy eljussanak a Valencia-rejtély megfejtéséhez. És az olvasó is eljut valahová, ha megérinti, továbbgondolja. Mert A Valencia-rejtély ugyanolyan sokrétű, sokféle módon értelmezhető történet, mint az Ottlik-művek általában. Érdemes rá időt szánni, esetleg többször is elolvasni, ahogy azt a szerző javasolja. 

Ottlik Gézát többek között Kossuth- és József Attila-díjjal tüntették ki. Legismertebb regénye az Iskola a határon, ezzel kapcsolatban született a legtöbb elemzés, értelmezési kísérlet is. Azonban érdemes megismerkedni az életmű többi darabjával, regényeivel, kisregényeivel, novelláival, melyek bőven tartogatnak felfedeznivalót. Igényes, olvasmányos prózájából mély gondolati tartalom bomlik ki.

Ottlik jóformán mindegyik alkotásában küzd „az elbeszélés nehézségeivel”, kísérletezik, miként mondható el, amihez kevésnek tűnnek a szavak, hogyan adható át az érzés, a hangulat. Abból a szempontból, hogy műveinek világa megérinti az olvasót, valamit megért (vagy legalábbis érteni vél) belőlük, bizonyos: sikerrel járt. 

(A Valencia-rejtély – többek között – a Hajónapló című kötetben szerepel.)

 

Cím: A Valencia-rejtély

Szerző: Ottlik Géza

Kötetcím: Hajónapló

Kiadás éve: 2005

Kiadó: Magvető Könyvkiadó

A bejegyzés trackback címe:

https://dijnyerteskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr452519529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.