DK

DÍJNYERTES KÖNYVEK Díjnyertes kötetek, díjnyertes szerzőktől, hogy eligazodhass a könyvek tengerében és biztosan a legjobbakat választhasd.

Rota Temporis

2010.12.21. 19:19 | Zanphagras | Szólj hozzá!

Címkék: jordan fantasy idő robert rand robert jordan locus az idő kereke locus díj locus award idő kereke világ szeme a világ szeme oliver rigney james rigney oliver james rigney rand althor althor

„Az idő kereke forog, jönnek-mennek a korok. Emlékeket hagynak maguk után, melyek lassan legendává halványulnak, majd mítosszá, végül a mítoszt is elfelejtik, mielőtt a kor, amelyben született, visszatérne…”

 

Így kezdődik Oliver James Rigney (írói nevén Robert Jordan) monumentális, nagy ívű fantasy sorozatának minden egyes epizódja. Egy népszerű középkori filozófiát elevenít fel ezzel, az idő kereke elképzelést: az idő egy kerék, minden küllője egy-egy korszakot jelképez, saját jellemzőkkel és eseményekkel. Ami történik, már megtörtént (jó párszor), és minden eseménynek megvan a maga helye: van hanyatló kor, pusztuló kor, a romokból előlépés kora, a fejlődés ideje, a csodák kora… csodáké, amelyek elhozzák újra a pusztulás periódusát.

Jordan ügyesen keveri össze ezt a nyugati elképzelést keleti filozófiákkal műveiben, így a buddhista összetartozás gondolatával, amelyet Robinson A Rizs és a só éveiben is megtalálhatunk. Jordan ezt Mintának hívja, amely életekből szövődik, időnként kíméletlenül, az erő pedig, amely szövi a Mintát és hajtja az idő kerekét, az Egyetlen Hatalom. Ezt a Hatalmat egyes halandók képesek akár irányítani is – akármilyen céllal is tennék.

A történet szerint a múltban a Hatalmat a legsötétebb célra akarták felhasználni: ki akarták szabadítani a világ Teremtőjének örök ellenségét annak börtönéből. Mindezt olyanok, akik pontosan az emberek védelmére és szolgálatára esküdtek fel, a hatalomhasználók, az Aes Sedai-ok egy csoportja. A legtehetségesebb Aes Sedai, a Sárkány zászlaja alatt hatalmas seregek verődtek össze, hogy ezt a sötét társulást, a Kitaszítottakat megfékezzék, és visszazárják Shai’tan, a Gonosz börtönének kapuit. Ez sikerül is, ám a Gonosz egy válaszcsapással beszennyezte a Hatalom férfi felét a Sárkányon keresztül, ez a szennyeződés pedig őrületbe kergette az összes férfi Aes Sedait, akiknek tébolyult tombolása ahhoz az eseményhez vezetett, amit később Világtörésnek neveztek el. A szárazföldek széthasadtak, országnyi területek pusztultak el tűzben vagy süllyedtek az óceánok fenekére, és csak az emberiség töredéke élte túl a pusztítást, mire az őrült férfi Aes Sedaiok mindegyike kiégette és elpusztította magát, beleértve a Sárkányt is… aki előtte lemészárolta minden rokonságát is, így kiérdemelve magának a Rokonirtó nevet és a három évezrednyi rettegést attól a pillanattól, amikor újra e világra születik.

Pedig az elkerülhetetlen, hiszen a sorozat azzal indul, hogy Shai’tan börtönének zárókövei sorban törni kezdenek. A Kitaszítottak elszabadulnak, démonokat zúdítva a világra, és a Sárkány Jövendölései szerint közeleg az Utolsó Csata napja, amikor a Sárkány visszatér, és megmenti a világot – miközben ő maga pusztítja el azt.

A történet kezdetén Moiraine, a fiatal Aes Sedai egy kis faluba érkezik, az Újjászületett Sárkány után kutatva, hogy megpihenjen. Érkezése éjszakáján hatalmas szörnyszülött sereg csap le a falura, Emondmezőre, porig égetve nagy részét, és Moiraine menekülésre kényszerül, három helyi fiatalembert magával hurcolva, akik ugyanazon lidérces álomtól szenvednek. Ahogy közelednek a megmaradt (női) Aes Sedaiok városa, Tar Valon felé, egyre biztosabb lesz: a fiúk valamelyike minden idők legerősebb hatalomhasználója, az Újjászületett Sárkány. Moiraine felismeri ezt, és megpróbálja a lehető legjobb úton tartani őket, hogy a Sárkány felkészüljön a szerepre, amit végül el kell játszania: megküzdeni a Gonosszal, megmenteni a világot… és ezzel együtt tűzbe fojtani azt.

 

A regényfolyam bővelkedik elgondolkodtató témákban és filozófiai mélységű gondolatokban. Igyekszik választ keresni arra, hogy miért, miben és hogyan különbözik a férfi és női lélek, de arra is, hogy mitől jó vagy rossz valaki, ki lehet-e törni az előre megírt sorsból, ki lehet-e szakadni a Mintából, van-e akarattal és egyéniséggel rendelkező Teremtő, és ha igen, milyen. De a kultúrák elkerülhetetlen súrlódása, ütközése, a hatalom természete, az államok létezésének értelme (vagy értelmetlensége), a férfi-nő viszonyok, ember és természet, élet és halál, újjászületés és túlvilág, és az esszenciális Jó és Gonosz közti különbségek témái is gyakran felbukkannak a mesterien elmondott történetben. Különösen érdekes, hogy a Jó, a Teremtő magára hagyta a világot, és aktív cselekvőként nincs jelen benne, míg a Gonosz kézzelfogható és nagyon is aktív, ugyanúgy mint a mi világunkban. De ugyan miért van ez?...

A legfigyelemreméltóbb motívum azonban a férfi-nő témában való gondolatokban rejlik. Egy ponton Moirainet megkérdezik, miért nem tudja az Egyetlen Hatalom használatára megtanítani a férfi Sárkányt. Azt a választ adja: „A madarak sem tudják megtanítani repülni a halakat, sem a halak úszni a madarakat.” Jordan azonban nem elégszik meg ennyivel, hiába csábító a gondolat…

 

A sors fintora, hogy a sorozat utolsó részének írása előtt Jordant egy ritka betegséggel diagnosztizálták. Amikor megértette, hogy az amiloidózissal szemben nem győzhet, felesége segítségével töméntelen mennyiségű jegyzetet készített, mind írott, mind hanganyag formában, amik alapján halála után Brandon Sanderson elkezdte megírni a befejező könyvet, amely végül egy zárótrilógiává nőtte ki magát.

A sorozat kapcsán kilenc Locus jelölést kapott, többek között a millenium kapcsán a „Minden idők legjobb fantasy regényírója” címre, valamint a „Kilencvenes évek legjobb fantasy regényírója” kategóriában is. Az SFBC (Science Fiction Book Club) is öt alkalommal jelölte díjra, a sorozat két része is elvitte az Év Könyve címet. A könyv megdöbbentően népszerű Ázsiában is: japánban manga-sorozatot készítettek belőle, de Koreában és Kínában is rengeteg utánnyomást és képregényadaptációt ért meg.

Az író Magyarországon is járt dedikálni, egy televíziós reggeli műsorban is beszélt, ennek felvétele megtekinthető az interneten. Borgyűjteményét alaposan sikerült felfejlesztenie hazánkban, több alkalommal is „utánrendelt” magyar borokat.

De hogy megtörhető-e az idő kerekének kegyetlen forgása, és mindig el kell-e pusztulni annak, amit építünk… 2012 elején kiderül, az utolsó kötet megjelenésével.

 

Cím: Az Idő Kereke sorozat (első könyv: A világ szeme)

Szerző: Robert Jordan (Oliver James Rigney)

Fordították: Würth Attila, Körmendi Ágnes, Farkas Éva, Radnóti Alíz, Bátori Tamás

Magyarországi megjelenés éve: 1998-tól

Kiadó: Beholder Kft

A bejegyzés trackback címe:

https://dijnyerteskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr752530910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.