DK

DÍJNYERTES KÖNYVEK Díjnyertes kötetek, díjnyertes szerzőktől, hogy eligazodhass a könyvek tengerében és biztosan a legjobbakat választhasd.

Egy majdnem elfeledett regény

2011.01.03. 12:19 | Vasmacsek | Szólj hozzá!

Címkék: holokauszt nyugat világháború holmi eichmann rónay györgy józsef attila díj baumgarten díj esti gyors

„Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem” – áll mottóként Rónay György Esti gyors című regényének elején a Juhász Gyula Holmijából vett idézet. Ez a mondat magába sűríti a történet lényegét, kompakt megfogalmazása mindannak, ami a könyv oldalain lassacskán kibontakozik előttünk.

Kerekes Kálmán hetvenes éveit taposó gyógyszerész, Balatonbogdányban él családjával. Felesége egykori cselédlány, közös fiukat a férfi sosem tudta igazán elfogadni, kétségbe vonja, hogy egyáltalán ő az apa, hogy neki ilyen „selejtes” fia lehet. Az életével minden szempontból elégedetlen, keserű, helyét nem lelő Kerekest állandóan félelem gyötri, kísérti a múlt. 
Megelevenednek előttünk a két évtizeddel korábbi események, a negyvenes évek vészterhes időszaka. Az akkor középkorú, nőcsábász lényének parancsolni nem tudó férfi településről településre járt az országban. Sehol sem volt maradása, főként afférjai miatt – valamikor munkaadója feleségét csábította el -, de úgy tűnik, végre talál egy helyet, ahol megállapodhat egy időre. Munkaadói, az idős Szilágyi házaspár kis patikát üzemeltet, kedvelik Kerekest, a férfi is őket. A viszonylagos nyugalom hátterében persze ott a háború, a hatalomra jutó nyilasok. Fenyegető képviselőjük Holl Péter személyében jelenik meg a kisvárosban, aki egykor Kerekes iskolatársa volt, s meg akarja újítani a régi „barátságot”. És egy szerencsétlen véletlen: Kerekes a gyógyszerészék fiókjában keresgélve rábukkan egy régi vonalzóra. Az azon szereplő névből rájön, munkaadói zsidó származásúak.
A név előtt egy versike figyelmeztet az iskolai segédeszközön: „Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát!” A regény másik kulcsmondata ez, mely fenyegetően, újra és újra Kerekes fülébe cseng. Akkor, a negyvenes években, mikor egyre inkább eluralkodik rajta a paranoia: Holl Péter besúgót akar csinálni belőle, nem barátkozni szeretne, hanem kihasználni tudását a város lakóiról, s azt, hogy a többiek bíznak benne. És ez a mondat visszhangzik a hatvanas években, mikor a sajtót és a közvéleményt lázba hozza az Eichmann-ügy, Kerekes pedig a náci háborús bűnöshöz hasonlónak érzi magát. Egyre inkább meggyőződésévé válik, mindenki tud az őt belülről égető szégyenről, mintha billoggá válna rajta, és csak idő kérdése a felelősségre vonás.
Maga a cselekmény is tartogat néhány meghökkentő fordulatot, ám a regény fő erénye a lelki folyamatok érzékletes bemutatása. A szorongás, az egyre inkább elhatalmasodó üldözési mánia tartja fenn a feszültséget, az állandó gondolkodás, kombinálás és félelem, ami végül pontosan ahhoz a tetthez vezetett, melyet Kerekes a legkevésbé sem akart elkövetni.
Rónay György könyvének lebilincselően érdekes történetével, olvasmányos stílusával egyaránt megragadja az olvasót. Az Esti gyors ikerregényeként emlegetett A párduc és a gödölye hasonló témát, bűn és bűnhődés kérdését dolgozza fel az előzőtől némiképp eltérő megközelítésben.
A regény alapján Fábri Zoltán készített filmet Utószezon címmel.
Rónay Györgyöt munkásságáért Baumgarten- és József Attila-díjjal jutalmazták.
 
Cím: Esti gyors
Szerző: Rónay György
Megjelenés éve: 1963
Kiadó: Magvető Kiadó

A bejegyzés trackback címe:

https://dijnyerteskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr512556580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.