DK

DÍJNYERTES KÖNYVEK Díjnyertes kötetek, díjnyertes szerzőktől, hogy eligazodhass a könyvek tengerében és biztosan a legjobbakat választhasd.

A Hold kegyetlen szerető

2011.01.07. 11:00 | Zanphagras | Szólj hozzá!

Címkék: 1966 hold hugo moon gyarmatosítás heinlein hugo díj pohl hugo award frederik börtönében hold börtönében a hold börtönében

Képzeljünk el egy börtönt, ahova élethosszig kerülnek az emberek. A szökés lehetetlen. A kényszermunka garantált. A fejadagok kicsik. Amit megtermelnek, nem az övék. Aztán képzeljük el a fegyencek gyermekeit: ők nem tehetnek szüleik bűneiről, mégis börtönbe születtek, és ott kell élniük, ugyanolyan kevés jut nekik, és ugyanolyan sok a munka, amit jutalom nélkül végeznek. És mindaz, amit termelnek, megy ki a börtönön kívülre, hiába tudnák bent is használni... bizony, a Hold egy kegyetlen szerető.

 

Heinlein 1966-os könyve, a Hugo-díjas A Hold börtönében az emberi történelem egyik leggyászosabb eseménysorát idézi, a gyarmatosítást és a gyarmatok börtönként vagy büntetésként való felhasználását (a Brit Királyság Amerika  keleti partjait és Ausztráliát is fegyencekkel telepítette be). Az ember nem tanul: az Egyesült Államok azért egyesült, mert a brit gyarmatbirodalom a kihasználást a legművészibb szinten művelte velük. Véres háború lett az eredmény, amiben az anyaország alulmaradt. Később ez 1918-tól újra megtörtént a gyarmati rendszer szétesésekor, sok országban még ma sincs béke.

Miért lenne más a Holddal?
A 21. század közepén a Hold teljesen iparosított, mindenütt gyárak, bányák, mezőgazdasági telepek állnak rajta. A fegyencek nem is álmodhatnak hazatérésről, a test rövid idő alatt alkalmazkodik az alacsony gravitációhoz, és a nagyobb tömegvonzás egyből megölné az embert. Minden, amit megtermelnek, egyből megy a Földre, míg maguk a dolgozók nélkülöznek.
Ők még valahogy elfogadják ezt a helyzetet, talán a bűntudat miatt, de a gyermekeikkel egész más a helyzet. Ők nem követtek el semmi rosszat, mégis egy börtönben élnek, és ugyanúgy nélkülözniük kell, mint egy köztörvényes bűnözőnek. Törvényszerű, hogy részt akarnak a javakból, és némi döntési jogot saját sorsuk felett.

A Föld erre úgy reagál, hogy megnövelt politikai és katonai nyomást gyakorol a Holdra (ismerős valahonnan?). De a tárgyalás ideje már lejárt, a feszültség túl heves. A háború elkerülhetetlen: fegyveres elit katonák jönnek messziről, a helyi, (egyelőre) fegyvertelen tömegek és csőcselék ellen (talán ez is ismerős)...
És mindeközben a Hold szuperszámítógépe meghibásodik, és azonnali javításra szorul. Ám rövidesen kiderül, hogy a hiba nem is hiba, hanem egy döntés: a számítógép úgy döntött, hogy ő is háborúzni fog.

Heinlein mesteri mesemondó: a holdra szállás által (is) inspirált története szinte hús-vér emberekkel van tele, akik akár mi is lehetnénk. Jóbarátja és több évtizedes szerkesztő-kiadója, Frederik Pohl (aki sorozatban leadta újságjában A Hold börtönébent, és szintén Hugót nyert a magazinért 1966-ban) blogjában azt írja a műről, hogy bár úgy tűnt, Heinlein vesztett korábbi lendületéből, hirtelen élete legjobb regényével állt elő. A regény egyszerre történelmi gyökerű és aktuális: egyszerre szól a múlt nagy bűnéről, a gyarmatok elnyomásáról és arról, hogy az ember nem tanul, és újra elköveti majd ezt a hibát. A holdra szállás bűvöletében élő akkori világból egy olyan látomást hozott ki Heinlein, ami minden félelmünk ellenére könnyen (újra) valósággá válhat.

 

Cím: A Hold börtönében (The Moon Is a Harsh Mistress)

Szerző: Robert A. Heinlein

Magyarországi megjelenés éve: 2010

Fordította: Bihari György

Kiadó: Metropolis Media

A bejegyzés trackback címe:

https://dijnyerteskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr462565408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.