„NYILVÁNOS ÁRVERÉS. Eltűnt személyek vissza nem követelt ingóságai. A Charlie Kilences Trösztterületen, holnap: 13.00-17.00.-ig.”
„Kérdés: Azt tudom, hogy milyen jutalom jár egy intelligens idegen életforma felfedezéséért, de vajon mi van, ha valaki egy eleven hícsít talál?
Hegramet professzor: Először találjon egyet. Aztán nevezze meg, hogy mekkora jutalmat akar.”
A Baumgarten-díj
Babits és Kosztolányi között Juhász Gyula, az első díjazottak egyike
Déry Tibor élete során nem egyszer került szembe a hatalommal, s tapasztalta meg ennek következményeit: műveit elmarasztaló bírálatok érték, fogházba került, pártfegyelmi büntetést kapott, 1957-ben pedig letartóztatták, és kilenc év börtönre ítélték, ahonnan végül 1960-ban amnesztiával szabadult. Kossuth-díja is veszélybe került, végül azonban nem vonták vissza a kitüntetést. Niki című, az ötvenes évek közepén írt kisregénye sajátos tiltakozást fejez ki az igazságtalan letartóztatásokkal szemben.
Van egy kislány, aki más, mint a többi gyerek. Korához képest kicsinek látszik, senki sem tudja helyesen kimondani a nevét, és bár családja a lehető legátlagosabb, ő egy igazi, bátor felfedező. És amikor egy másik világ rémálomba illő teremtménye úgy dönt, hogy bármi áron megszerzi őt magának, ez a kislány felveszi a kesztyűt.
„Nem megmondtam, hogy csinálj egy holokausztos filmet, és már jönnek is a díjak?” – mondta Ricky Gervais egy sorozatbeli jelenetüket felidézve Kate Winsletnek, mikor átadta neki a Golden Globe-ot A felolvasó főszerepéért. Kétségkívül kissé gonoszkodó megközelítés, hogy a XX. század első felének egyik legborzasztóbb eseménysorozatával kapcsolatban azért születne a mai napig annyi alkotás, mert ha a szakma nem is ismeri el kivétel nélkül a különböző feldolgozásokat, a közönség érdeklődésére mindenképpen számot tarthatnak. A jóindulatú felfogás szerint pedig azért kell a történteket újra és újra felidézni, hogy ne felejthessük el, és mindez soha többé ne ismétlődjék meg.
Závada Pál több rangos szakmai elismerést is magáénak tudhat: többek között Kossuth- és József Attila-díjjal tüntették ki, 2004-ben Prima Díjat kapott. Leismertebb műve a Jadviga párnája című regény, melyből film is készült Deák Krisztina rendezésében.
"Az út nem könnyű" - mondja Severianus, a kihűlő Nap alatt büntetése helyére, Thraxba igyekvő száműzött kínzótanonc. Ezt azonban csak az jelentheti ki, aki maga is bejárta az utat. Ha egyszer is felütjük Gene Wolfe regényfolyamának, Az Új Nap Könyvének egyik kötetét, szinte bizonyos, hogy mi is végigjárjuk főhősével, Severianusszal.
Egyetlen ember sincs, aki tudni akarná, mikor éri utol a vég: a közelgő pusztulás rémképének súlya alatt a még rendelkezésre álló időt is képtelenné válunk élvezni. Ezért nem jó egy emberrel közölni, ha ideje megszámláltatott. De vajon mi történik akkor, ha hirtelen az összes ember egyszerre megtudja?
2003-ban Elizabeth Moont jutalmazták Nebula-díjjal. Olyan esélyesek közül választották ki végül a legjobbnak, mint a jelöltlistán már-már bérelt hellyel rendelkező Jack McDevitt.
Kossuth-díj
A Kossuth Lajosról elnevezett díjat 1948-ban, az 1848-as forradalom századik évfordulóján hozták létre, minden évben március 15-én adják át. Jelenleg ez a legmagasabb művészeti elismerés Magyarországon.
1955 óta létezik nagydíj is, ezt azonban csak keveseknek ítélték oda. Szintén ritkán fordul elő, hogy ugyanaz az alkotó többször is megkapja a kitüntetést – a kivételek között szerepel Illyés Gyula író, költő. Lehetőség van a díj megosztására abban az esetben, ha többen hozták létre a jutalmazott alkotást. A kitüntetés visszavonására – az átadás után – eddig csak egyszer volt példa. Noha visszavonásra javasolták például Déry Tibor és Zelk Zoltán díját is, végül mégsem fosztották meg őket az elismeréstől. József Attila posztumusz díjat kapott.
A Kossuth-dí
jat a rendszerváltás óta a köztársasági elnök adományozza. 1963-tól kizárólag kulturális és művészeti alkotó tevékenységgel érdemelhető ki. A díjazottak a pénzjutalom mellé korábban babérkoszorút kaptak, 1991-ben utóbbit hengertalapzaton álló Kossuth-szobrocska váltotta fel.
A Nebula-díj
Az SFWA (Science Fiction and Fantasy Writers of America) által finanszírozott és 1965 óta évente kiosztott díj, kimondottan az Egyesült Államok írói számára. Pénzösszeg nem jár a nebulafelhőt formázó trófeával. Öt kategóriában ítélik oda minden évben:
regény (40.000 szónál hosszabb)
kisregény (17.500-40.000 szó között)
novella (7.500-17.500 szó között)
rövidtörténet (7.500 szó alatt)
forgatókönyv (mozifilm, tévé- vagy rádióműsor, színdarab).
Az SFWA tagjai egész évben jelölhetnek műveket; egy személy kategóriánként legfeljebb öt alkotást javasolhat. Minden kategória hat legjobbja szerepel a végső választásban, ami február 20-tól március 30-ig tart.
Emellett az SFWA ítéli oda az SFWA Damon Knight Emlék - Nagymesteri címet is. Ez a jogkör az SFWA elnökét, korábbi elnökeit és tiszttartóit illeti meg. Itt az egész életművet figyelembe veszik: nem csak egy nagy munkát választanak ki, hanem több címet sorolnak fel az indoklásban. Csak élő személy lehet Nagymester.
Az SFWA Author Emeritus kinevezéseket is kioszt, ezt már az alkotástól visszavonult vagy elhunyt szerzőknek ítélik oda. Olyanok nyerhetik el, akik a science fiction vagy a fantasy kialakulásához, fejlődéséhez aktívan és nagymértékben hozzájárultak.
A Hugo-díj
A WSFS egy független társaság, amely a World Science Fiction Conventiont (Worldcont) is szponzorálja a Hugo-díjak mellett. A WSFS a Worldconnak nyújt keretet – nincsenek tisztségei, állandó szervezete (leszámítva a Márkavédelmi Bizottságot, amely a WSFS-márkák regisztrálását és védelmét végzi).
A Hugo-díj, amit 1955 óta évenként osztanak ki, az SF legbefolyásosabb díja. A díjat a Worldcon több ezer tagja ítéli oda az alkotónak, és ők felelősek az átadásért is.
A folyamat a következő:
1. Minden évben januártól márciusig a Worldcon tagjai legfeljebb öt embert vagy művet jelölhetnek az előző évből, 15 kategóriában.
2. Április elején kiadnak egy listát a kategóriánkénti öt legtöbb jelöléssel bíró személyről. A szavazást kipostázzák az azévi Worldcon tagjainak.
3. Kb. ezer tag adja le a voksát, a szavazás júliusban végződik. A szavazó rangsorba állítja a jelölteket.
4. A Worldconon a Hugo Ceremónián hirdetik ki a végeredményt, a győztesek speciális trófeát kapnak.
Bár a WSFS szponzorálja a Hugo-díjat, nemcsak SF művek nyerhetik el, hanem fantasy és horror műfajába tartozó alkotások is a Worldcon ítélete szerint.
A kategóriák:
1. legjobb regény (40.000 szó fölött)
2. legjobb kisregény (17.500-40.000 szó közt)
3. legjobb elbeszélés (7500-17.500 szó közt)
4. legjobb novella (7500 szó alatt)
5. legjobb kapcsolódó mű (olyan mű, amelynek köze van science fiction vagy fantasy alkotáshoz; nem csak fikció lehet, hanem olyasmi is, mint műgyűjtemények, kritikák, könyvek egy sorozat vagy film készítéséről, életrajzok, stb.)
6. legjobb grafikus történet
7. legjobb hosszú drámai prezentáció (bármely médiumra vitt előadás - rádió, film, tv, élő előadás, számítógépes játék vagy zene -; a munkának 90 percnél hosszabbnak kell lennie reklám nélkül)
8. legjobb rövid drámai prezentáció (bármely médiumra vitt előadás; a munkának 90 percnél rövidebbnek kell lennie reklám nélkül)
9. legjobb szerkesztő – hosszú művek (személyi kategória; az jelölhető, aki legalább 4 regény hosszúságú SF vagy fantasy témájú mű szerkesztését végezte el a választási évben, melyek közt nem volt antológia vagy gyűjtemény)
10. legjobb szerkesztő – rövid művek (olyan személy jelölhető, aki legalább négy antológiát, gyűjteményt vagy magazinszámot szerkesztett, s legalább egy a választási évben jelent meg)
11. legjobb professzionális művész (művészek és illusztrátorok nyerhetik el „professzionális” munkásságukért)
12. legjobb félprofi magazin
Rengeteg magazin félprofi alapon működik, azaz fizetnek a publikációért, de nem eleget a megélhetéshez. Ellentéte a fanzinnak, ami hobbiszintű, veszteséges vállalkozás. A következő feltételekből kettőnek teljesülni kell:
a, legalább ezer darabos eladással rendelkezett számonként
b, az íróinak és az alkalmazottainak nem csak a szám tiszteletpéldányaival fizetett
c, mindegyik személyzeti tag összbevételének legalább felét fizette
d, tartalmának legalább 15%-a reklámokból állt
e, kijelentette magáról, hogy félprofi.
Emellett legalább 4 számot meg kellett jelentetnie, egyet a választási évben.
13. a legjobb fanzin (min. 4 számot megjelentetett - egyet a választási évben -, nem professzionális és nem félprofi kiadvány)
14. legjobb fan író (nemcsak fanziníróknak járhat, hanem félprofi lapokban, levelezési listákon, blogokon, fórumokon alkotóknak is; csak a professzionális publikációkat zárnak ki a kategóriából)
15. legjobb fan művész (szintén nemcsak fanzinok alkotóinak adható, hanem plakátművészeknek is; professzionális munkák nem számítanak)
Hugo Gernsback
(1886 - 1967)
A science fiction atyjának is tartott Hugo Gernsbacher luxemburgi származású amerikai feltaláló, író és magazinkiadó volt. Úttörő szerepet játszott az amatőr rádiózásban, de az első tévéadások létrejöttét is elősegítette. Elektronikai magazinokat alapított a rádió és más technológiai fejlesztések népszerűsítésére, amikben elkezdett SF írásokat is publikálni.
1926-ban külön magazint indított a műfajnak, az Amazing Storiest. A magazinnal levelezők címeit is publikálta, így létrehozva az első SF levelezési listát. A ’science fiction’ kifejezés is tőle ered.
Híres volt homályos üzleti módszereiről és arról, hogy íróinak vagy nagyon keveset, vagy semennyit se fizetett. H. P. Lovecraft és köre csak „Patkány Hugo”-ként emlegette.
Írásaiban a tudományt keverte a fikcióval, az ideális arány számára 25% tudomány, 75% irodalom. Bár ma már kevesen olvassák műveit, 1911-es „Ralph 124C 41+”-a mai napig megkerülhetetlen mérföldkő az SF-kutatók számára. A Hugo-díj az ő nevét viseli.
Franz Kafka-díj
A nemzetközi irodalmi díjat Kafka tiszteletére alapították. Csehországban adják át minden év októberének végén, a Franz Kafka Társaság és Prága városa támogatásával. A döntést tíztagú nemzetközi zsűri hozza meg, mely angol, francia, német és cseh irodalomtörténészekből, kritikusukból és kiadóvezetőkből áll.
Az elismerést olyan szerzők kapják meg, akik műveikkel leginkább hozzájárultak a demokrácia, az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös tolerancia és a humanizmus értékeinek, elveinek terjesztéséhez, továbbá tükrözik a kelet-európai eszmeiséget, értékeket. Ugyanakkor a díjazott író származása nem befolyásoló tényező.
Az első kitüntetett az amerikai Philip Roth volt 2001-ben. Két évvel később a magyar Nádas Péter kapta meg az elismerést.
F
ranz Kafka (1883 – 1924)
Csehországban született középosztálybéli család sarjaként. Német anyanyelve mellett kitűnően tudott csehül és franciául, írásai német nyelven maradtak fenn. Jogot végzett, az 1900-as évek elején kezdett írni.
Sokat betegeskedett, életét migrén, álmatlanság, emésztési zavarok és tuberkulózis keserítette meg, feltehetőleg krónikus depressziótól is szenvedett. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy műveit semmisítsék meg. Szerelme, Dora Dymant eleget is tett kérésének, és elégette a birtokában lévő Kafka-kéziratokat, barátja és irodalmi ügynöke, Max Brod azonban nem volt hajlandó erre. Neki köszönhető, hogy a világ végül megismerte Kafka munkásságát.
Alkotásainak hatása óriási; többek között Vladimir Nabokovot, Albert Camus-t, Frederico Fellinit, Milan Kunderát, David Lynchet és Günter Grasst is megihlették művei.
Irodalmi Nobel-díj
Az elismerést elsősorban szépirodalmi művek alkotói kaphatják meg, de a svéd uralkodó 1901-es pontosítása értelmében odaítélhető olyan szerzőknek is, akik forma és ábrázolás szempontjából alkottak kimagaslót valamelyik műfajban. A díjjal általában egy egész életművet mint alkotást jutalmaznak, de van rá példa, hogy egy konkrét munkára hivatkoznak az indoklásban. Nem kötelező, hogy az előző év irodalmi termésének legjobbjaiból válasszanak, értékelhetők olyan darabok is, melyek jelentőségére csak ebben az időszakban derült fény. A díj bizonyos esetekben megosztható, de nem kötelező minden évben kiosztani – ilyenkor tőkésítik az összeget. Fontos kikötés, hogy a művész nemzeti hovatartozása nem befolyásolhatja a döntést, sem politikai megfontolások.
Minden év februárjának első napjáig van lehetőség a jelölésre. A svéd, francia és spanyol akadémia tagjai, minden más akadémia humán területen tevékenykedő tagjai, esztétikát, irodalmat vagy történelmet tanító egyetemi oktatók, az irodalmi Nobel-díj korábbi nyertesei, egyes országok írószövetségeinek elnökei tehetnek javaslatot a jelölt személyét illetően. Ezt követően a Nobel Bizottság elkezdi tanulmányozni a listán szereplő szerzők munkásságát, a Nobel Intézet egyes nemzetek, nyelvek irodalmára specializálódott szakértői pedig segítik őket. A jelöltek köre áprilisra tizenöt főre szűkül, május végére már csak öt esélyes marad. A végső döntést novemberben hozzák nyilvánosságra, a díjátadó időpontja december 10.
Alfred Bernhard Nobel (1833 – 1896)
1833-ban született Stockholmban. Apja, Emmanuel Nobel Szentpéterváron kapta meg a munkájához szükséges támogatást, így családjával együtt Oroszországba költözött. Itt alapította meg kohóját és gépgyárát. Később visszaköltöztek Svédországba; az apa és felnőtt fiai érdeklődése ekkor már a robbanóanyagok felé irányult.
Alfred Nobel hosszú időn keresztül kísérletezett a nitroglicerinnel, mire rájött, kovafölddel és szódával keverve jól kezelhető, biztonságosan szállítható robbanóanyag készíthető belőle: ez lett a dinamit.
Nobel rendkívül művelt, békepárti ember volt. Hosszas levelezést folytatott Bertha Kinsky grófnővel (a későbbi von Suttner bárónéval), élete nagy, reménytelen szerelmével, aki lelkes békeaktivistaként arra inspirálta a férfit, hogy tegyen valamit a világ jobbá tételéért.
Mikor bátyja 1888-as halálakor tévedésből Alfred Nobel neve szerepelt a lapokban, szembesülnie kellett azzal, hogy a megemlékezések alakját a pusztításhoz kötik. Annak érdekében, hogy ne ilyen emléket és örökséget hagyjon maga után, végrendeletében hatalmas vagyonát a Svéd Királyi Tudományos Akadémia gondjaira bízta azzal az utasítással, hogy kamatait minden évben egyenlően osszák szét azok között, akik a leginkább kimagasló teljesítményt nyújtották a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom területén, valamint a legtöbbet tették a béke, a világ jobbítása ügyében.
