Közhelyes igazság az, hogy a történelem menete mennyire véletlenszerű, mennyire könnyű lenne egy-egy jelentékte-lennek tűnő aprósággal végzetesen megváltoztatni: ha egy személy nem születik meg, egy kiáltványt vagy könyvet nem adnak ki, egy pisztoly nem sül el…

Ha ilyen viszonylag kis dolgok is beláthatatlanul átalakítanák a múltat (és a jelent), ahogy mi ismerjük, gondoljunk bele, mi lenne, ha a Fekete Halál, a pestis megsemmisíti az európai kultúrát!

E gondolat mentén indult el Kim Stanley Robinson A rizs és a só évei című regényében, és mint becsületes sf író (gondoljunk csak Mars-trilógiájára, ahol 200 évet ír le tudományos igényű részletességgel), pedánsan végigköveti alapfeltevését. A történet azzal kezdődik, hogy Timur Lenk bevonul Európába, hogy térdre kényszerítse a földrész népeit – csak nincs kit, mert már Magyarországra érve csupán elpusztult, üres, halott városokat talál. A történet egy dzsáti (lelkek csoportja, akik minden reinkarnációjukban egyazon környezethez tartoznak, és hatnak egymás sorsára) újabb és újabb életein át mutatja be a történelmet 2002-ig. Az alapvető különbség az általunk ismert, létező történelem és Robinson történelme között abban rejlik, hogy mind a kereszténység, mind a nyugati, európai gondolkodás megszűnik meghatározó erőnek lenni, mielőtt még hatást gyakorolhatna a Keletre. Európát muszlim királyságok hódítják meg az emberiség számára, Amerikát a kínaiak fedezik fel, Dél-Amerikában az Inka Birodalom fennmarad és nagyhatalommá válik, az iszlám világon belül alakul ki a feminizmus (!)… Robinson gondolatmenete több ponton sokkoló, miközben végigköveti karaktereit életeik láncán (bár azok kultúrát, nemet váltanak, sőt, állatként is újjászületnek), nevük kezdőbetűjével jelölve, hogy ki kicsoda.

Az iszlám, buddhista és hindu filozófia legnagyobb eredményei és legszebb gondolatai gondoskodnak arról, hogy legyen min elmélkednünk, és ami igazán különlegessé teszi, az az a tény, hogy nem a keresztény gondolkodáshoz méri ezeket (hiszen, ahogy a hipotézise szól, az nem létezik), hanem egymáshoz, ettől az egész mű még valószínűbb és realisztikusabb.

Robinson zseniális húzása, hogy nem prédikálni akar a kereszténység „eltüntetésével”: nem egy erkölcsileg jobb vagy rosszabb világot fest le, hanem sok tekintetben ugyanolyat, mint a miénk: ugyanúgy lesz világháború, ugyanúgy elszabadul globális szinten a meg nem értés, a gyűlölet, és az atomenergia itt sem erőművekben jelenik meg először…

Ezzel Robinson felülkerekedik az erkölcsi tanító unalomig ismert szerepén: az emberi lélek jósága (vagy jóságának hiánya) nem a kultúrától függ, hanem egyéni adottság, és azt a rosszat, amire az ember képes, el is követi, akármilyen a vallása vagy a neveltetése. Nem hajlik át azonban erkölcsi nihilizmusba sem a történet: a dzsáti tagjai harcolnak, küzdenek előre lefektetettnek tűnő sorsuk ellen, javítani és javulni akarnak, de valahogy a világ nem nézi ezt jó szemmel, és nem hajlandó jobb hellyé lenni. Időnként még a dzsátiba tartozók is akadályozzák egymást, elfelejtik az életek közt, a bardóban, a világok határán tett esküiket, fogadalmaikat – és egymást is. Így minden életükben ugyanazt az utat kénytelenek bejárni, rosszon és fájdalmon át…

De fejlődnek. És ez reményt ad nekünk is: nem hiábavaló, bármit teszünk, bármilyen nehézséggel kell megküzdenünk.

Az író egyik bravúrja, hogy minden egyes fejezet stílusa igazodik a kultúrához és a korszakhoz, amelyben játszódik, tanúsítva Robinson hihetetlen narratív képességeit.

A rizs és a só éveit Hugóra és Arthur C. Clarke-díjra is jelölték a Locus-díj mellett, amit 2003-ban elnyert. A rengeteg történelmi utalás, a filozófiák és az alternatív idővonal nyújtotta finomságok (például az olyan kifejezések, mint a Kelta Szultanátus vagy a Skandisztán, vagy az olyan mondatok, mint Timur hírvivőinek „Minden magyar meghalt!”-ja) igazi csemegévé teszik Robinson alternatív történelmi regényét mindazok számára, akik érdeklődnek a történelem, a filozófia, vagy csak egyszerűen a „Mi lett volna, ha…” kezdetű kérdések iránt.

Cím: A rizs és a só évei

Szerző: Kim Stanley Robinson

Magyarországi megjelenés éve: 2009

Fordította: Uram Tamás

Kiadó: Metropolis Media